Blog

Mindenmentes: trend vagy valóság? Új étkezési hóbortok színesítik napjainkat!

2021.06.04 00:51
Mindenmentes: trend vagy valóság? Új étkezési hóbortok színesítik napjainkat!

A XXI. századdal új étkezési hóbortok ütötték fel a fejüket: laktózmentes, gluténmentes, génmódosítás-mentes; a gasztropiac és a szakintézmények nem győznek lépést tartani a legújabb trendekkel.

A XXI. századdal új étkezési hóbortok ütötték fel a fejüket: laktózmentes, gluténmentes, génmódosítás-mentes; a gasztropiac és a szakintézmények nem győznek lépést tartani a legújabb trendekkel.

Hóbort? Valóban?
A cukorbeteg nagymama élethosszig tartó, állandó kezelésre szoruló diabéteszét miért nem tartjuk hóbortnak? Mennyiben más egy tejcukorérzékenység vagy (közkeletű névvel illetve) a lisztérzékenység?
Valójában ennek tradicionális, megszokottságból eredő okai vannak. A cukorbetegség évtizedes múltra tekint vissza, szinte mindannyiunk rokonságában van érintett, holott a diabétesz nem természetes velejárója az időskornak, mint az őszülő haj - míg a bevezetőben említett diszfunkciók javarészt valóban ebben az évszázadban kerültek ennyire a közvélemény elé.

A laktózmentességet és a tejfehérjementességet még ma is sokan összemossák, holott a laktóz nem más, mint a tejcukor, amit a laktáz enzim hiányában sok emberi szervezet nem tud lebontani, és így okoz panaszokat, és a megfelelő vizsgálatokat követően laktóz-intoleranciáról beszélünk, míg a tejfehérje, vagyis a kazein egy olyan fehérje, mely az arra érzékenyeknél allergiás reakciót vált ki, ez pedig súlyos, akár halálos következményekkel is járhat. A laktózérzékenyek egyszerűen, laktázenzim-tabletta étkezéssel egyidejűleg történő szedésével elkerülhetik panaszaikat, de aki tejfehérje-érzékeny, nos, neki tényleg le kell mondania minden tejtermékről. Igen, még a laktózmentesekről is.

A gluténérzékenység sem öncélű diéta, nem eredményez fogyást, és nem a gonosz élelmiszeripar a felelős érte, hanem a gabonszemekben megtalálható fehérje, a glutén. A korábbi évszázadokban - még a népességrobbanás előtt - ritkán őröltek tisztán búzát (vagy tönkölybúzát, rozst, egyéb nemes gabonaféléket) a kenyérsütéshez. Gyakran dúsították viszont babbal, dióval, így a kész pékáru kisebb arányban tartalmazott glutént a mainál. Nem beszélve a fajtanemesítésről, mely során kifejezetten a nagy fehérjetartalmat megcélozva nemesítették gabonáinkat, és ugye emlékszünk, hogy a glutén nem más, mint fehérje… Ez a két ok - a “töltelék-anyagok” elhagyása és az új, kimagasló gluténtartalom - játszhat közre abban, hogy amúgy egészséges emberek rosszul reagálnak a gabonatartalmú ételek fogyasztására, és sokuknál beigazolódik a cöliákia, vagyis a gluténérzékenység.

Ha már növénynemesítés, akkor nézzük meg a GMO-mumust is.
A GMO (Genetically Modified Organisms - genetikailag módosított szervezetek) annyira újkeletű, hogy legnagyobb kockázata éppen ebben rejlik. Nem látjuk a hosszú távú hatásait, csak szabadon engedtük a szellemet a palackból. A géntechnológia során ugyanis olyan szervezeteket állítanak elő, amelyekben a genetikai örökítőanyagot (DNS-t) mesterségesen átalakították úgy, ahogy az a természetben nem fordul elő. Senki nem tudja megmondani most, hogy később milyen távoli kilátásokkal kell számolnunk. Fontos tudni, hogy az Európai Unióval összhangban Magyarországon is szigorú szabályozás vonatkozik a génmódosításra. Hazánk abszolút GMO-mentes politikát folytat, melyet a már ismert negatív hatásokra alapoz.

A megfelelő eredet garancia is lehet a minőségre. Ha magyar terméket vásárolunk, tulajdonképpen ezt a garanciát vesszük meg, ez pedig befektetés. Olyan befektetés, mely szolgálja a saját egészségünket és a magyar termelők érdekét is, így végső soron mindenki jól jár. A fogyasztói bizalom nagyon sérülékeny, így a termék előállítója üzleti érdekeinél fogva is törekszik a megfelelő és elvárt beltartalomra. Ha hazánkban előállított terméket választ, akkor valaki munkahelyét őrzi meg, miközben a szabályozói környezet okán a gyártás, előállítás során sem lehetnek kiskapuk, amelyek komoly egészségügyi kockázatot rejthetnek. Mindenki olcsó húst és tojást szeretne, de senki nem akar szalmonellát vagy ételmérgezést kapni a feketevágásból vagy állatorvos által soha nem látott tenyészetből származó “finomságtól”. Ez nem az az ár, amit meg kellene fizetnünk.

Ugyanígy komoly, élelmiszerkönyvi szabályok vonatkoznak az adalékanyagokra is. Ezek azok az E-számok, amelyeket kötelező feltüntetni, és rendszerint félelmet keltenek a vásárlóban.
De mik azok az élelmiszer-adalékanyagok?
Olyan hozzáadott anyagok, amelyeket az élelmiszerek előállítása során használnak egy sor különféle célra, mint például a tartósítás, a színezés, az édesítés. A jelölésükre és azonosításukra szolgáló E-számrendszer már több mint fél évszázados múltra tekint vissza: az 1960-as években dolgozta ki az Európai Unió, hogy egységes keretbe foglalja azokat és a fordítási, értélemezési félreértések elkerülhetők legyenek.
A Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-89/107 számú előírása így fogalmaz: élelmiszer-adalékanyag minden olyan, tápértékkel rendelkező vagy nem rendelkező anyag, amely

● rendszerint nem kerül fogyasztásra élelmiszerként,
● rendszerint nem jellemző összetevője az élelmiszernek,
● az élelmiszerek előállításakor vagy kezelésekor (többek között elkészítésekor, csomagolásakor, tárolásakor, letöltésekor stb.), technológiai vagy érzékszervi javítási célból, szándékosan adják az élelmiszerekhez
● önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik illetve válhat.

Minden olyan anyag tehát, amely gyártástechnikai okokból kerül az élelmiszerbe, nem pedig azért, mert anélkül nem lehet előállítani… megintcsak tapasztaljuk, hogy élelmiszerIPARról beszélünk. Nyilvánvalóan olcsóbb az előállítása az élelmiszernek, ha ilyen anyagokkal dúsítják, és nem a nemes alapanyagok kerülnek bele. Ha azonban minőségi terméket választunk, amely adalékoktól mentes, úgy elkerüljük ezeknek az egyáltalán nem kötelező anyagoknak a fogyasztását. Miért akarnánk tartósítószert, ízfokozót, állományjavítót és színezéket enni és inni, ha van más alternatíva? Valódi összetevőkből, elvárható minőségben és gondossággal készült termékek, amelyek talán picivel más árkategóriát képviselnek - de nem kockáztatjuk velük az egészségünket.


Ráadásul, szomorú tény, hogy mielőtt egy adalékanyag bevezetésre kerülhet, az Európai Unió engedélyezési folyamatán kell átesnie, ennek pedig egyik része az állatkísérlet. Nem hangzik cruelty free-nek, nem igaz?
A prémium minőség nem csak hangzatos szlogen. A Venison Gusto úgy éri el ezt a nívót, hogy válogatott és széleskörűen ellenőrzött magyar húst használ termékeihez. Így lesz a végeredmény igazoltan vegyszerektől mentes, laktóz- és gluténmentes. A vadhúsok, mint a Venisonnál felhasznált magyar szarvas, őz, vaddisznó, szürkemarha és vízibivaly fogyasztása különösen egészséges, ugyanis a vadonélő állatoknak a húsában gyakorlatilag nincsen zsír.
Mindehhez tradicionális magyar receptek társulnak, hiszen a füstölés ősi és bevált módja a hús szavatosságának megőrzésére, ráadásul olyan különleges és zamatos ízhatást eredményez, amely tökéletesen megfelelő gourmet ételek alapanyagént is - ahogyan ezt bizonyítja világszerte 150 partner, akiket a Venison Gusto szolgál ki prémium vadhús-termékeivel.


A cikk írásához a forrást a következő oldalak biztosították:

www.tudatosvasarlo.hu
https://elelmiszerlanc.kormany.hu/
https://taplalkozasbeallitas.hu/